Budapest, Magyarország
1914. június 31.
Délután, 3 óra 28 perc
A raktár levegője izzani kezdett, nem a júniusi melegtől, hanem egy ismeretlen eredetű fényforrástól, ami egyre nagyobb lett. Villámok cikáztak a polcok és dobozok között. Egy robbanás rázta meg a termet és a visszhangja csak lassan ült el. Egy férfi állt a kráterben, amit a rossz koordinálás okozta pár centis tévedés okozott. Átlagos testalkatú férfi volt, nem túl izmos, de nem is túlsúlyos. Lassan körülnézett és felfogta hol van. A raktárban nem talált életre utaló jelet, csak néhány patkányét, ami elhanyagolható volt. Szemgolyója vörös világítása lassan elhalványult és normál szemként hatott. Nem volt túl sok ideje. A JA-100-t József Attila védelmére tervezték. Nem volt tökéletes, régebbi elemeket használtak fel a megalkotásához, de az idő sürgetett miután kiderült, hogy már elküldtek egy másik robotot a múltba, hogy végezzen vele. A fiú nemsokára meghal és neki ezt meg kellett akadályoznia. A gyerek vesztesége nem okozott volna neki fájdalmat, hiszen nem voltak érzései csak minimális érzelemkifejezésre alkalmas chipjei. Viszont a feladatát nem végezte volna el és az a létezésének értelmét vette volna el tőle. Az öltözőbe sietett és felkapta az első alkalmas ruhát. Elindult a kijárat felé és már fel is készült a közelgő harcra.
Budapest, Magyarország
1914. június 31.
Délután 4 óra 11 perc
A Terminátor megérkezett a háztömbhöz. Csendes volt a környék, hiszen a felnőttek még dolgoztak, a gyerekek meg vagy iskolában voltak vagy pedig pihentek. A bejárat nem volt zárva így bejutott az udvarra. 2 emeletnyi téglafal tornyosult fölé. A lakások ajtói az udvarra néztek, előttük pedig egy nagy gang volt. Egy régi építésű körfolyosós bérház. A célpont a második emelten lakott, a 4-es ajtó mögött. Célirányosan elindult fel, ügyet sem vetve a meglepetten tovább söprögető nénire. Nem voltak megszokottak az idegenek a házban, főleg ekkora termetűek. Amikor felért a második emeletre előkészítette a pisztolyt, amit magával hozott. A másik a rejtekhelyén maradt, vésztartaléknak. Kiélesítette a pisztolyt és benyitott. Megpillantotta a célpontot, aki épp a konyhaasztalnál ült és írogatott valamit. A szobából két lány hangos nevetése szűrődött ki, távolabb voltak ugyan, de a kifinomult érzékeivel ezt is meghallotta. Őket is elhallgattatja, hogyha végzett a gyerekkel. A fiú ebben a pillanatban nézett fel rá, egyenesen a fegyver csövébe. A Terminátor meghúzta a ravaszt, de a pisztoly felrobbant a kezében. A gyerek sikoltani próbált, de a gép gyorsabb volt. Az első kezébe akadó tárggyal, ami ebben az esetben lúgkő
Ekkor egy újabb alak jelent meg az ajtóban. Nem volt olyan nagytermetű, mint az előző, de mégis elszánt. Attila egy pillanatra mintha apja arcát látta volna benne. Nem tudta hogyan, de eljött érte, hogy megmentse. A JA-100-as megragadta a másik gépet és kirohant vele az ajtón. Nem akart nagy kárt okozni a lakásban, mert az túl sok megmagyarázhatatlan következménnyel járt volna, amit később el kell simítania. Átzuhantak a korláton, egyenesen a néni elé, aki nem bírta a sok információ ilyen gyors feldolgozását és szívrohamban elhunyt. A JA-100 ütötte a másikat, amely még mindig meg volt lepődve a váratlan beavatkozástól. Nem számított arra, hogy egy másik gépet utána küldenek. Amikor felocsúdott kábulatából viszonozta az ütéseket. Ellökte magától a JA-100-t és kihasználva pillanatnyi előnyét menekülőre fogta.
Sérült volt a jobb karja a robbanástól és látása is a sok ütéstől. Kirohant az utcára, onnan pedig egyenesen az első sikátorba. A másik a nyomában volt és hamar utol is érte. Bár fejletlenebb volt, de nem lassították le a környezeti akadályok, amiket a célpontja már elsodort az útból. Utána vetődött és berobbantak egy házfalon, így rövidítve le a következő kanyart. Rövid harc után felülkerekedett rajta és egy mozdulattal kitépte a vezérlőegységét. A maradványokat meg kellett semmisítenie, mivel nem kockáztathatta, hogy valaki rátaláljon és ezzel az új technológiával esetleg megváltoztatja a jövőt. A gyerek most hogy már nem volt közvetlen veszélyben másodlagos lett. Később visszatér hozzá, hogy elmagyarázza a történteket. Szétszerelte apróbb részekre és egy nagyméretű dobozba pakolta őket. Elvitte egy távolabbi, kevésbé lakott területre és az utolsó darabig elégette.
Budapest, Magyarország
1914. június 31.
Délután, 3 óra 28 perc
A raktár levegője izzani kezdett, nem a júniusi melegtől, hanem egy ismeretlen eredetű fényforrástól, ami egyre nagyobb lett. Villámok cikáztak a polcok és dobozok között. Egy robbanás rázta meg a termet és a visszhangja csak lassan ült el. Egy férfi állt a kráterben, amit a rossz koordinálás okozta pár centis tévedés okozott. Átlagos testalkatú férfi volt, nem túl izmos, de nem is túlsúlyos. Lassan körülnézett és felfogta hol van. A raktárban nem talált életre utaló jelet, csak néhány patkányét, ami elhanyagolható volt. Szemgolyója vörös világítása lassan elhalványult és normál szemként hatott. Nem volt túl sok ideje. A JA-100-t József Attila védelmére tervezték. Nem volt tökéletes, régebbi elemeket használtak fel a megalkotásához, de az idő sürgetett miután kiderült, hogy már elküldtek egy másik robotot a múltba, hogy végezzen vele. A fiú nemsokára meghal és neki ezt meg kellett akadályoznia. A gyerek vesztesége nem okozott volna neki fájdalmat, hiszen nem voltak érzései csak minimális érzelemkifejezésre alkalmas chipjei. Viszont a feladatát nem végezte volna el és az a létezésének értelmét vette volna el tőle. Az öltözőbe sietett és felkapta az első alkalmas ruhát. Elindult a kijárat felé és már fel is készült a közelgő harcra.
Budapest, Magyarország
1914. június 31.
Délután 4 óra 11 perc
A Terminátor megérkezett a háztömbhöz. Csendes volt a környék, hiszen a felnőttek még dolgoztak, a gyerekek meg vagy iskolában voltak vagy pedig pihentek. A bejárat nem volt zárva így bejutott az udvarra. 2 emeletnyi téglafal tornyosult fölé. A lakások ajtói az udvarra néztek, előttük pedig egy nagy gang volt. Egy régi építésű körfolyosós bérház. A célpont a második emelten lakott, a 4-es ajtó mögött. Célirányosan elindult fel, ügyet sem vetve a meglepetten tovább söprögető nénire. Nem voltak megszokottak az idegenek a házban, főleg ekkora termetűek. Amikor felért a második emeletre előkészítette a pisztolyt, amit magával hozott. A másik a rejtekhelyén maradt, vésztartaléknak. Kiélesítette a pisztolyt és benyitott. Megpillantotta a célpontot, aki épp a konyhaasztalnál ült és írogatott valamit. A szobából két lány hangos nevetése szűrődött ki, távolabb voltak ugyan, de a kifinomult érzékeivel ezt is meghallotta. Őket is elhallgattatja, hogyha végzett a gyerekkel. A fiú ebben a pillanatban nézett fel rá, egyenesen a fegyver csövébe. A Terminátor meghúzta a ravaszt, de a pisztoly felrobbant a kezében. A gyerek sikoltani próbált, de a gép gyorsabb volt. Az első kezébe akadó tárggyal, ami ebben az esetben lúgkő volt, meg akarta ölni. Elkezdte vele itatni a vegyszert, ami szerencsére nem okoz komolyabb bajt, de erre a „harc” hevében nem koncentrált eléggé a Terminátor. A fiú fuldokolni kezdett a sok folyadéktól és az erős szorítástól.
Ekkor egy újabb alak jelent meg az ajtóban. Nem volt olyan nagytermetű, mint az előző, de mégis elszánt. Attila egy pillanatra mintha apja arcát látta volna benne. Nem tudta hogyan, de eljött érte, hogy megmentse. A JA-100-as megragadta a másik gépet és kirohant vele az ajtón. Nem akart nagy kárt okozni a lakásban, mert az túl sok megmagyarázhatatlan következménnyel járt volna, amit később el kell simítania. Átzuhantak a korláton, egyenesen a néni elé, aki nem bírta a sok információ ilyen gyors feldolgozását és szívrohamban elhunyt. A JA-100 ütötte a másikat, amely még mindig meg volt lepődve a váratlan beavatkozástól. Nem számított arra, hogy egy másik gépet utána küldenek. Amikor felocsúdott kábulatából viszonozta az ütéseket. Ellökte magától a JA-100-t és kihasználva pillanatnyi előnyét menekülőre fogta.
Sérült volt a jobb karja a robbanástól és látása is a sok ütéstől. Kirohant az utcára, onnan pedig egyenesen az első sikátorba. A másik a nyomában volt és hamar utol is érte. Bár fejletlenebb volt, de nem lassították le a környezeti akadályok, amiket a célpontja már elsodort az útból. Utána vetődött és berobbantak egy házfalon, így rövidítve le a következő kanyart. Rövid harc után felülkerekedett rajta és egy mozdulattal kitépte a vezérlőegységét. A maradványokat meg kellett semmisítenie, mivel nem kockáztathatta, hogy valaki rátaláljon és ezzel az új technológiával esetleg megváltoztatja a jövőt. A gyerek most hogy már nem volt közvetlen veszélyben másodlagos lett. Később visszatér hozzá, hogy elmagyarázza a történteket. Szétszerelte apróbb részekre és egy nagyméretű dobozba pakolta őket. Elvitte egy távolabbi, kevésbé lakott területre és az utolsó darabig elégette.
Utolsó kommentek